2017 a Marvel NOW! éve! Bizony, a Marvelnél egyre sűrűbben váltanak korszakot, így tavaly még alig szoktuk meg az All-New All-Different Marvel igen hosszúra sikeredett elnevezését, már jött is a váltás a Civil War II eseményeit követően (illetve bizonyos sorozatoknál már azokkal egy időben). Ebben az új ciklusban, ha lehet, még több fiatal hős kerül majd a reflektorfénybe, még multikultibb lesz minden és mindenki, még közelebb kerülnek egymáshoz a képregények és a mozifilmek, illetve még több eseménnyel boldogítanak majd minket, akár egyszerre, egymással párhuzamosan is. Hogy mindez kinek tetszik, és kinek nem, azt mindenki döntse el maga – én a magam részéről kitartok az Újvilág maradékánál, csakis azokra a címekre koncentrálva, amelyek valamilyen úton-módon kapcsolódnak a megsemmisült, egykori Újvilághoz. Ez annyit tesz, hogy a Spider-Man, az X-Men Blue és a Champions maradnak az állandó kiadványaim, és egyelőre semmi más.

Azért persze a három újvilági karakter, Miles Morales (és családja, barátai), Jimmy Hudson (és a négy másik újvilági mutáns), valamint a gonosz Reed Richards időről időre fel-felbukkannak ezen a három sorozaton kívül máshol is, ám amennyiben nincs igazán számottevő szerepük, nem írok róluk teljes, külön elemzést és értékelőt, mindössze egy egészen rövid bemutatót a heti újdonságok keretei között. Sőt, ami azt illeti, valójában itt is már erősen megszűröm, mi kerül terítékre, és mi nem: ezen okból kifolyólag marad ki például ezen a héten a The Unbelievable Gwenpool 18., az Occupy Avengers 9., illetve az Infamous Iron Man 10. száma – az előbbi kettőben látható ugyan Miles, de épp csak elmond pár sornyi szöveget, az utóbbiban pedig Reed jelenik meg egyetlen oldalon, ám a jelentősége neki is itt szinte egyenlő a nullával. Nézzük is inkább a Secret Empire 7. számát, amelyben Miles legalább valamivel többet szerepel egy sorsdöntő pillanatban, amely a teljes eseményre kihathat!

SECRET EMPIRE #7

Az 1. szám óta nem írtam erről a korszakzáró eseményről, és mint akkor, most sem fogok többet pár sornál. Az ok egyszerű: alig van bármi újvilági vonatkozása a sztorinak, és ami van, az is csak Miles nyúlfarknyi szerepei miatt. Most azonban, hogy elérkeztünk a nagy összecsapáshoz közte és a Hidra-vezérré vált Amerika Kapitány között, úgy éreztem, legalább ennyit illik összedobnom. Ha még emlékeztek, már a Civil War II óta tudjuk, hogy Pókembernek elvileg meg kell ölnie a Kapitányt, hiszen erről szólt az a bizonyos vízió, amely kirobbantotta a második Polgárháború utolsó szakaszát, és amely oly sok álmatlan éjszakát okozott Milesnak. Vajon tényleg előre elrendeltetett, hogy gyilkossá kell válnia? Valóban nincs más út, mint Rogers kivégzése, és ezt épp egy jólelkű tinihősnek kell megtennie?

Nos, ahogy az várható volt, Miles végül nem teljesíti be a jóslatot, és életben hagyja a Kapitányt – micsoda meglepetés, igaz? Azért merem ezt így leírni, mert aki követi a Marvel előzeteseit és híreit, az úgyis tudja, hogy Steve életben lesz még a Secret Empire után is, tehát abszurd lett volna azt gondolni, hogy itt most (ismét) meghal. Továbbá számomra az is világos volt, hogy nem mernek az ifjú Pókemberből gyilkost csinálni, hiszen attól szerencsétlen végképp magába fordulna, és már sosem lehetne olyan többé saját sorozatában sem, mint eddig. Túl nagy változás lett volna ez túl hirtelen, és különben is, Rogers halála után miről szólt volna a Secret Empire maradék három fejezete? Talán ha nem tudtuk volna már előre, hogy a Kapitány jelen lesz az új korszakban is, akkor kicsit izgulhattunk volna, de így…

Ennyi lenne, és nyugalom, már nincs sok hátra a végéig!