Heti újdonságok újvilági jelenléttel – 2017. 37. hét

Rózsaszín agyrém és kék mutánsok

2017. szeptember 14. - The_Maniac

xmenblue11banner.jpg

2017 a Marvel NOW! éve! Bizony, a Marvelnél egyre sűrűbben váltanak korszakot, így tavaly még alig szoktuk meg az All-New All-Different Marvel igen hosszúra sikeredett elnevezését, már jött is a váltás a Civil War II eseményeit követően (illetve bizonyos sorozatoknál már azokkal egy időben). Ebben az új ciklusban, ha lehet, még több fiatal hős kerül majd a reflektorfénybe, még multikultibb lesz minden és mindenki, még közelebb kerülnek egymáshoz a képregények és a mozifilmek, illetve még több eseménnyel boldogítanak majd minket, akár egyszerre, egymással párhuzamosan is. Hogy mindez kinek tetszik, és kinek nem, azt mindenki döntse el maga – én a magam részéről kitartok az Újvilág maradékánál, csakis azokra a címekre koncentrálva, amelyek valamilyen úton-módon kapcsolódnak a megsemmisült, egykori Újvilághoz. Ez annyit tesz, hogy a Spider-Man, az X-Men Blue és a Champions maradnak az állandó kiadványaim, és egyelőre semmi más.

Azért persze a három újvilági karakter, Miles Morales (és családja, barátai), Jimmy Hudson (és a négy másik újvilági mutáns), valamint a gonosz Reed Richards időről időre fel-felbukkannak ezen a három sorozaton kívül máshol is, ám amennyiben nincs igazán számottevő szerepük, nem írok róluk teljes, külön elemzést és értékelőt, mindössze egy egészen rövid bemutatót a heti újdonságok keretei között. Így történhetett, hogy az X-Men Blue 10. száma teljes egészében kimaradt, hiszen Jimmy alig volt látható benne, ahogy most, a legfrissebb fejezetben is pusztán néhány oldal jutott neki, amely csak arra elég, hogy itt, a heti újdonságok között tegyek említést a kiadványról. A The Unbelievable Gwenpool 20. száma is (sajnos) befurakodott a bejegyzésbe, de kizárólag Miles miatt tűröm el, akinek rögtön két verziója is itt van nekünk. Ennyi lenne mára: ha ezzel a két címmel sikerült felkeltenem az érdeklődéseteket, akkor hajrá, katt a folytatásért!

marvelnow_1.jpg

THE UNBELIEVABLE GWENPOOL #20

Na jó, ha a Marvel tényleg ennyire komolyan és hosszú távon tervez Gwenpoollal (márpedig így van, a Marvel Legacy alatt sem szabadulunk majd tőle), akkor durván vissza kéne venni a hatalmából. Részemről én nem sok értelmét látom egy olyan karakternek, aki bármire, de valóban bármire képes a képregények világában, hiszen így milyen kihívás elé lehet őt állítani? Az egyetlen valamirevaló ellenfele csakis saját maga lehet – illetve már ő sem, tudniillik épp most győzte le önmaga jövőbeli énjét is. Ezzel végképp nem maradt olyan lény égen és földön, aki szembeszállhatna a kishölgy maguknak a szereplőknek otthont adó képkockákat manipuláló erejével. Atyaisten, ez a mondat már így leírva is elég nevetségesen hangzik, úgyhogy elképzelni se tudom, milyen lehet nektek olvasni és értelmezni…

Akárhogy is, Miles legalább megbékélt Gwenpool jelenlétével. A felnőtt változata ugyan elbukott ellene, de Gwen végül önnön kezével vet véget a gonosz Gwen ámokfutásának, ezzel megmentve a fiatal Milest, aki persze ebből mit sem tud… Áh, hagyjuk a fenébe, inkább meg sem próbálom kihámozni a tényleges cselekményt ebből a katyvaszból! Rózsaszín cukormázas káosz szigorúan a legelvakultabb rajongóknak – nekem ennyi a The Unbelievable Gwenpool, és nem több. Ha rajtam múlna, és egyetlen figurát eltávolíthatnék a Marvel-univerzumból, az kétségkívül Gwenpool lenne… és talán még a Mókuslány. Oké, kettőt távolítanék el, ennyi férjen bele.

X-MEN BLUE #11

Lássuk, mi újság az X-Men háza táján, hiszen már rég nem írtam róluk! Persze nem véletlenül: a Secret Empire vége óta Jimmynek alig-alig jut valamicske szerep a sztoriban, és ez alkalommal sem kapott többet néhány oldalnál. Még mindig a múltja és az emlékei után kutakodik Angyal társaságában, és az útja nyilván Miss Sinister immár elhagyatott laboratóriumába vezet. Sajnos a többi újvilági mutánssal, azaz az Új Martalócokkal nem találkozunk, viszont azt megemlítik, hogy miért is olyan különlegesek az Újvilág mutánsai: nem természetes evolúció útján, hanem mesterségesen, emberi génkísérletek eredményeként jöttek létre. Nem tehetek róla, amikor egy író felidéz egy ilyen régi, sokak által már elfeledett újvilági információt, máris hevesebben ver a szívem… Köszönet ezért, kedves Cullen Bunn!

Hogy aztán hová fut majd ki Jimmy nyomozása, arról jelen pillanatban fogalmam sincs, ám annyi bizonyos, hogy ez nem lehet több egy mellékszálnál, amíg a többiek egy égetőbb fenyegetéssel, a Koboldkirálynővel küzdenek. Mellette kevés idő marad az ifjabb Rozsomákra, de hát ez van, egyelőre örülhetünk annak is, hogy Bunn igyekszik nem megfeledkezni róla sem. Kíváncsi vagyok, van-e bármi esély további újvilági szereplőkre és/vagy történetekre az X-Men Blue jövőjében, mert jelen pillanatban nem úgy néz ki, mintha Jimmyn kívül bárki más állandó karakterre számíthatnánk az egykori Újvilágból. Kár lenne… 

Ezzel zárom soraimat, és kívánom, hogy ezentúl minél kevesebbet kelljen Gwenpoollal, illetve minél többet az X-Mennel foglalkoznom!

A bejegyzés trackback címe:

http://ultimatemarvel.blog.hu/api/trackback/id/tr5712828100

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.