Miles Morales: Spider-Man #9

Családi mentőakció

2019. augusztus 17. - The_Maniac

mmsm09banner.png

KRITIKA Meglehetősen ritkán jelentkezem mostanság kritikákkal, hiszen az egyetlen még újviláginak tekinthető cím, a Miles Morales: Spider-Man havonta csupán egyszer jelenik meg, minden másról pedig bőven elég egy rövidke lapszemlét összedobnom. Sőt, még ez a sorozat sem éri el mindig azt a szintet, hogy megérje egy teljes értékelőt írnom róla (emlékezzetek csak a 4. és 7. számokra), szóval igen, sajnos mindez a hosszabb bejegyzéseim számának megcsappanásához vezetett.

Bevallom, a héten megjelent legfrissebb kiadványnál is rezgett a léc, hogy legyen-e róla kritika vagy sem, ám végül, mint látjátok, megadtam magam, és csak sikerült összehoznom valamit. Azért voltam bizonytalan, mert Miles alig-alig szerepel az egész fejezetben, helyette most a családtagjai körül forog a cselekmény – ugyanakkor végső soron ők is újvilági túlélők, akárcsak Miles, így belefér, hogy ezúttal rájuk fókuszáljunk. Már a hetedik felvonásban is mellőztem őket, ideje pótolnom a hiányosságot… 

MILES MORALES: SPIDER-MAN #9


Írta: Saladin Ahmed
Ceruzarajz: Javier Garrón
Borító: Patrick O’Keefe
Alternatív borító: Pasqual Ferry


Univerzum: Új Marvel-univerzum
Előző fejezet: Miles Morales: Spider-Man #8
Következő fejezet: Miles Morales: Spider-Man #10

• Ha Miles meg akar szökni rejtélyes és ördögi elrablóitól, akkor segítségre lesz szüksége!
• Még szerencse, hogy édesapja régebben a S.H.I.E.L.D. ügynöke volt! Jeff pedig bármire hajlandó a fiáért.
• Ám mindennek az az ára, hogy Miles egyik legkomolyabb ellenfele VISSZATÉR!

sztori.png

Nagyon vegyes érzéseim vannak ezzel az aktuális sztorival kapcsolatban. Mint emlékezhettek, a 7. számot még csak kritikára sem méltattam, annyira gyengének éreztem, a múlt havi felvonás viszont talán a kedvencem volt a sorozat eddigi történetében. Ami ezt a mostani fejezetet illeti, valahová a kettő előző közé lőném be a szintjét, azaz tulajdonképpen nem rossz, nincs vele komolyabb probléma, ám tény, hogy Ahmed igencsak megúszósra vette a figurát, vagyis túl sok meglepetés nem fog senkit sem érni.

A legerősebb pontnak a rejtélyes gonosztevőket tartom, akikről még mindig nem derül ki, pontosan kik is ők és mit akarnak. Ez az őket körüllengő titokzatosság még félelmetesebbé és kiszámíthatatlanabbá teszi ezt a már amúgy is rendkívül kegyetlen, ugyanakkor profi szervezettséggel működő csoportot. Reméljük, hamarosan azért választ kapunk a hozzájuk kötődő kérdésekre, mielőtt túl sokáig húznák ezt a vonalat, és ezzel alábbhagyna az olvasók érdeklődése.

Persze az igazi hangsúly ez alkalommal nem a negatív karaktereken, hanem Miles családján, azaz a szülein és bácsikáján van. Érthető módon mindhárman aggódnak a fiúért, akiről már napok óta nem hallottak semmit, és mikor megbizonyosodnak arról, hogy elrabolták, Jefferson és Aaron, sutba dobva nézeteltéréseiket, közös erővel indulnak a megmentésére. Az akcióhoz Aaron még egy vadiúj Ragadozó-szerkót is beszerez szokásos fegyvernepperétől, Cerestől (akit egyébként jó volt újra látni), aztán pár, az utcákról szerzett füles alapján gyorsan rá is lelnek Miles fogva tartóira. Véleményem szerint egy kicsit talán túl gyorsan is… Úgy értem, ahhoz képest, hogy az elrablók eddig minden részletre ügyeltek, és úgy tűnt, lehetetlenség kijátszani őket, most a két férfi néhány szerencsésen elcsípett infómorzsát követve viszonylag könnyen megtalálja a központjukat, ahová még betörni sem bizonyul különösebben nehéznek. Érdekes… 

Amit tudni érdemes a Ragadozóról

prowler_1.jpgA Ragadozó, azaz Miles bácsikája, Aaron Davis már az újvilági kezdetektől jelen volt hősünk életében, egyszerre ellenségként és szerető rokonként is. Aki kíváncsi a rövid történetére, annak ajánlom a róla szóló karakterevolúciós bejegyzésemet.

Voltaképpen a Ragadozó tekinthető Miles első igazán komoly ellenségének, aki már azelőtt jelen volt az Újvilágban, hogy Pókember „megszületett” volna. Főként betöréssel és tolvajlással foglalkozott, így érthető módon eltávolodott fivérétől, Jeffersontól, Miles édesapjától, ugyanakkor unokaöccsével mindig is jó viszonyt ápolt, és szívből szerette a fiút. Ezért is volt olyan tragikus fordulat, amikor kénytelen volt összecsapni Pókemberrel, és a harcban egy fatális baleset folytán életét vesztette.

De nem kell aggódni, egy Marvel-sorozatban a halál mindössze átmeneti kényelmetlenség! Jött a teljes multiverzumot átalakító Secret Wars, mely után Miles és teljes családja, illetve baráti köre átkerült a vadonatúj Marvel-univerzumba – ezzel együtt pedig Aaron is visszatért az életbe, mintha mi sem történt volna.

Amikor viszontláttuk őt a Spider-Man 234. számában, még Vaspók néven futott, ám ezt az álnevét hamar lecserélte, és immár újra ő a Ragadozó egy felturbózott szerkóval. Ezúttal azonban nem bűnözői célok vezérlik, hanem kizárólag unokaöccse megmentése, tehát fennáll az esélye, hogy Aaronból végre igazi hős lehet, és végképp maga mögött hagyja alvilági múltját.

Legalábbis szerettei ebben reménykednek… 

Sebaj, még ha maga a mentőakció ilyen kurtán-furán is lett lerendezve, legalább a két fivér, Jefferson és Aaron kapcsolata kárpótol minket. Mert erről szól igazán ez a fejezet: a családi összetartásról, azon belül is elsősorban a testvérek közötti viszály elsimításáról, ahogy Davisék szép lassan újra egymásra találnak, és a közös múltjuk, illetve szeretetük Miles iránt újból egyesíti őket annyi év után. Megható pillanatok ezek, melyek el is feledtetik velünk egy időre azokat a borzalmakat, melyeken az ifjú főhősnek kellett átesnie. Részemről én nem bántam ezt az érzelmes lezárást, sőt szükség is volt rá az előző felvonás reménytelenséggel és gyötrelmekkel teli cselekménye után, hogy kicsit kiegyensúlyozódjon a hangulat. Ettől függetlenül azért tőlem jöhetnek még sötétebb és komorabb fordulatok a továbbiakban is, főleg ha olyan hatásos tálalásban kapjuk őket, mint legutóbb!

rajz.png

Hiába az ingatag színvonal a történetben, Garrón képi világa stabilan tartja magát a már megszokott minőségben. Rendkívül kifejező, részletgazdag rajzainak hála még közelebb érezhetjük magunkhoz a szereplőket, ami külön pluszt ad a drámaibb, meghittebb, párbeszédekre építő jelenetekhez. Na persze az akciódúsabb részek sem kaptak kevesebb figyelmet – ott van például az én személyes kedvenc oldalam, amikor Jefferson és Aaron emeletről emeletre haladnak lefelé az épületben, ahol Milest keresik, miközben mindegyik szinten a legkülönfélébb módon bánnak el a rájuk támadó őrökkel. Pazar látvány!

Bízom benne, hogy jóóóóó sokáig nem lesz rajzolóváltás, mert továbbra is Garrónt érzem a legmegbízhatóbb pontnak, és ha távozna, csakis egy hozzá hasonlóan tehetséges művész vehetné át a helyét… ám az ő egyedi stílusát mindenképpen nehéz lenne pótolni (ahogy a 7. szám is megszenvedte, hogy nem ő rajzolta az egészet).

vegszo.pngAjjaj, most aztán nincs könnyű dolgom az értékeléssel… Tulajdonképpen, mindent egybevetve ez nem egy rossz szám. Van benne családi dráma, akció, izgalmas rejtély, gyönyörű rajzok… csak éppen a cselekmény teljességgel kiszámítható, váratlan fordulatra ne számítson senki. Nem bántam volna, ha Jefferson és Aaron ennél azért valamivel keményebb ellenállásba ütköznek, mert a végső összecsapást leszámítva szinte meg sem izzadtak a mentőakció során.

Azt is nehezményezem valamelyest, hogy alig láttuk az újvilági Pókembert, miközben ez az ő saját sorozata. Értem én, hogy most fogságban volt, na de ennél azért többet reméltem belőle, ha már az ő neve van a kiadvány címében. Szuper, hogy Ahmed nem szeretné elhanyagolni a mellékszereplőket sem, de muszáj mindezt a főszereplő kárára tenni? A hetedik fejezet után azt hittem, egy ideig nem fogják újra háttérbe szorítani Milest, de tévedtem…

Na jó, a látványért, a titokzatos gonosztevőkért és a két fivér viszonyának szívhez szóló ábrázolásáért legyen ez három Pókfej az ötből.

mmsm09rev.png

mileshead03.png

Image hosted by servimg.com

A bejegyzés trackback címe:

https://ultimatemarvel.blog.hu/api/trackback/id/tr8915009476

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.