Új megjelenés! Immár harmadik képregény-kritikánkhoz érkeztünk, és érdekes módon ez az első, ami ténylegesen az Újvilágban játszódik csak újvilági karakterekkel. Itt az All-New Ultimates 11. száma, vagyis Pókember, a Fekete Özvegy, Kitty Pryde és a többi fiatal hős harca a New York utcáit ellepő bűnszervezetekkel. A cím tehát senkit ne tévesszen meg: ez a Különítmény már nem az a Különítmény, amit Millar és Hitch alkottak, sőt, egyik korábbi Különítményhez sincs sok köze.

Felnőttek helyett tapasztalatlan fiatalok küzdenek az utcákon, megpróbálva helytállni egy S.H.I.E.L.D. nélküli világban, amelyet kis híján megsemmisített egy idegen dimenzióból érkezett bolygófaló entitás (mindennapi dolgok, nem igaz?). Az alapötlet nem is lenne rossz, de valahogy ez a sorozat mégsem tudott igazán befutni. Vajon mi lehetett a baj? Erre is megpróbálok majd választ adni a rövid kis bemutatómban, úgyhogy nosza, katt tovább!

ALL-NEW ULTIMATES #11

Univerzum: Ultimate Marvel (Újvilág)
Fejezetcím: No Gods, No Masters 2
Írta: Michel Fiffe
Ceruzarajz: Amilcar Pinna
Borítórajz: David Nakayama

• Új úrnője van New York alvilágának! A neve ECSTASY, és még arra is képes, amit GALACTUS sem tudott megtenni: megöli a KÜLÖNÍTMÉNY tagjait.
• Vajon ki segíthet a fiataloknak? Talán egy renegát zsarukból álló titkos osztag?
• Szemet szemért! A KÜLÖNÍTMÉNY velőtrázó küzdelme a KIKÉPZŐVEL!
• Valamint: HALÁLFEJ visszatér!

Mielőtt belekezdenék: jól tudom, hogy Crossbones hivatalos magyar neve Halálfej, Taskmasteré pedig Kiképző? Igen? Nem? Mindenesetre most így fogom hívni őket, ha valamit rosszul tudok, szóljatok rám nyugodtan.

Oké, most, hogy ezt tisztáztuk, essünk neki a kritikának! Mivel ez az első All-New Ultimates, amit bemutatok, jó, ha tudjátok, hogy gyűlölöm ennek a sorozatnak a rajzait. Ki nem állhatom őket. Borzalmasnak tartom mindet, igen, és vállalom, sajnálom! Könnyen el tud szaladni velem a ló, ha Amilcar Pinna stílusáról kezdek írni, úgyhogy még mielőtt ez megtörténne, leállítom magam, és megpróbálok egyelőre a pozitívumokra koncentrálni:

• Bombázó (én így hívom Bombshellt, remélem, nektek is tetszik) remek volt egész végig, baromira bejött a belső monológja, és a jellemfejlődése is átjött. Végre megpróbált éretten viselkedni, ez pedig nagyon jót tett a karakterének. Bravó!
• Szegény, szegény Jip. Mi lett belőled, öregem?
• Roxxon! Ezek a szemétládák mindig mindenhol előkerülnek valamilyen formában! És ha ez még nem lenne elég: csak nem a Hidrát emlegette Halálfej?! Jó ötletnek tartom, hogy a Miles Morales: The Ultimate Spider-Man mellett már itt is felbukkan ez a szervezet, így újabb kapcsolódási pont alakulhat ki a két sorozat között, és a Hidra lehet akár az Újvilág következő nagy fenyegetése.
• Bár maguk a rajzok és a szereplők arcai iszonyatosak, az az oldal, amelyiken a Kiképző veszi sorra a Különítmény tagjait, a képkockák elrendezése miatt egészen bejött. Ezt el kell ismernem.
• Színre léptek a renegát kopók, a Terror, Inc.! Nekik van valami magyar nevük vagy megfelelőjük a klasszikus univerzumban? Én semmit sem találtam róluk, magyar elnevezést meg pláne nem. Akárhogy is, király volt a belépőjük, érdekes karaktereket rakott össze Fiffe, és belegondolni se merek, milyen menőn nézhettek volna ki normális, elfogadható rajzokkal.

Igen: a sztori jó. A karakterek érdekesek. Lassan összeáll, ki kinek az oldalán harcol, és az egészből egy oltári nagy utcai háború nőhet ki a következő számra – amely a jelenlegi állás szerint az utolsó is lesz a sorozatból. Kár érte, mert, mint írtam, a karakterek tényleg jók, elbírnának még sok-sok fejezetet, és az író, Michel Fiffe is beleadott apait-anyait. Még a borítók is szuperek, mindegyik egy kisebb mestermű. De ezek a rajzok magában a sztoriban, már ne is haragudjatok…! Biztos van olyan, akinek bejön Pinna stílusa, de akkor azt megkérném, fejtse már ki, mi a jó ezekben az elképesztően ronda, lófejű figurákban, mert én bizony meg nem tudnám mondani. Anyám, borogass… Még Loeb veszélyesen rossz kritikákat kapott Különítménye is nagy nevű, rendkívül népszerű rajzolót kapott a The Ultimates 3. kötetében, szegény Fiffe pedig így járt.

A másik nagy kérdésem, hogy miért kellett „Ultimates” nevet adni ennek a csapatnak. Power Pack? Young Avengers? Spider-Man and his Amazing Friends? Bármi, de épp Különítmény? Persze, vágom én, hogy erre a névre még ma is felkapja a fejét a The Ultimates első két kötetének minden rajongója, de ennek a pár fiatalnak már annyi köze sincs a régi, katonai támogatással dolgozó, felnőtt, tapasztalt hősökből álló brigádhoz, mint Loeb Különítményének és Új Különítményének. Ehh.

Ha nem ilyen rajzolót kaptak volna, és más csapatnevet adnak nekik, talán Pókember, a Fekete Özvegy, Kitty Pryde, Bombázó, Köpeny és Kard története is tovább tarthatott volna 12 számnál – de valamiért nem így lett, úgyhogy még egy fejezet, és ennyi. Hm. Kapnak három Új Különítményt az ötből.