Nem telhet el év úgy, hogy a Marvel ne indítson új korszakot több tucatnyi új és újrainduló címmel, visszatérő karakterekkel, illetve számtalan, betarthatatlannak tűnő ígérettel (amelyek nagy részét aztán valóban nem is tartják be). Ezúttal ennek a korszaknak ugyan nincs hivatalos neve, mégis a legtöbb helyen a „Fresh Start” jelzővel illették, szóval nevezzük mi is így. Már ismeritek a dörgést, ugye? Egy rakás 1. szám, amelyek új fejezetet nyitnak, és persze növelhetik az eladásokat…

Újvilági rajongóként sajnos ez a „friss kezdet” korántsem tűnik kecsegtetőnek. Az új Marvel-univerzumban ténykedő újvilági karakterek lassan mind mellékszereplőkké zsugorodtak, vagy eltűntek, vagy legrosszabb esetben elhunytak, magát az újjászületett Újvilágot pedig sehol senki nem használja. Nem lesz tehát könnyű olyan címeket gyűjtenem a lapszemléimben, amelyeknek még van bármiféle újvilági vonatkozásuk, de azért megpróbálom: e héten itt van például a Miles Morales: Spider-Man!

MILES MORALES: SPIDER-MAN #24

Tartalom: Nos, a jó hír, hogy hamar átlendültünk a King in Black cselekményén, és a sorozat sztorija újra a saját medrében folyik tovább, külső eseményektől mentesen. A rossz pedig, sajnos, minden más… Először is, aki úgy érzi, mintha átugrottunk volna egy számot, az nincs egyedül: én is csak a fejemet vakartam, hogy mi történt a múlt havi lezárás óta, amikor is Ms. Marvel kezében az eszméletlen Pókemberrel áll a szimbióta-sárkányok hada között… majd függöny, most meg már minden rendben van, ifjú hőseink megmenekültek, az inváziónak vége. Öhm, oké… Valamiért úgy érezték, nem szükséges látnunk, mi zajlott a két fejezet között, és inkább megmutatják nekünk, hogyan fagyizik és kosarazik egy jót Miles és Kamala. Aranyos, tényleg, de tökéletesen szükségtelen és kihagyható. Sem kettejük között, sem amúgy nem történik semmi említésre méltó. Komolyan nem értem, mi van ezzel a szériával mostanság, hiszen jól indult…

Újvilági vonatkozás: Milesszal tehát minden oké (ahogy az várható volt), és viszonylag nyugisan telik a napja Kamalával, némi szuperhősködéssel megfűszerezve. Nem igazán értem amúgy, mit terveznek velük – össze akarják hozni őket, vagy mi? Ha igen, akkor hajrá, ha viszont nem, akkor felesleges újra és újra a szájunkba rágni, milyen jó barátok, nem? Eh, mindegy… Jövő hónapban indul a következő nagy történet, a Klónsztori sokadik feldolgozása, ami szintén nem ad okot bizakodásra, ha engem kérdeztek. Hát ez a Pókember sem ússza meg a híres-hírhedt klónáradatot?