Miles Morales: The Ultimate Spider-Man #12

Itt a vége, fuss el véle

2015. április 09. - The_Maniac

Új megjelenés! „15 év és több mint 250 fejezet után elkészült az Ultimate Spider-Man legutolsó száma. Azoknak, akik a kezdetektől velünk voltak, nem tudnám szavakban kifejezni, mit is érzek. Azoknak pedig, akik most először döntöttek úgy, hogy beleolvasnak a sorozatba, nos, jobb későn, mint soha! :) Azt már nyilván sokan tudjátok, hogy Miles számára nem ér véget itt az út, de ez akkor is élete egyik legmeghatározóbb fejezetének a lezárása.”

Ezekkel a szavakkal búcsúzott a sorozattól az újvilági Pókember mindenkori írója, Brian Michael Bendis a blogján. Ennél érzelmesebb bevezetést keresve sem találhatnánk a Miles Morales: The Ultimate Spider-Man 12. számához, amely nemcsak ennek a címnek a lezárása, hanem egyben az utolsó teljes egészében újvilági képregény is. A közelgő Secret Wars és az Ultimate End már más világokat is felvonultatnak majd, így csak egyedül a régi, jól megszokott Újvilággal most találkozhatunk utoljára… Következzen hát egy egész univerzum fináléja!

MILES MORALES: THE ULTIMATE SPIDER-MAN #12


Univerzum: Ultimate Marvel (Újvilág)
Írta: Brian Michael Bendis
Ceruza- és borítórajz: David Marquez

A MEGRÁZÓ BEFEJEZÉS!
• Ez lenne a vég?

Bendis és Bagley annak idején valami egészen különlegeset alkottak az Ultimate Spider-Man első számával, ez nem is kérdés. Nehéz, sőt, szinte lehetetlen feladatnak tűnt olyan lezárást alkotni, amely méltó az akkori időkhöz és az egész Újvilágot megalapozó sorozathoz – egy sorozathoz, amely szinte páratlan módon a kezdetektől többé-kevésbé stabilan tartotta a magas színvonalat végig ugyanazzal az íróval. Én azonban úgy vélem, Bendis és Marquez párosa sikeresen (ha nem is hibátlanul) vették ezt az akadályt is!

Mint bizonyára emlékeztek, nem kevés aggályom volt azzal kapcsolatban, hogy ennyire a végén vonták csak be a Hidrát és Fátumot a sztoriba. Elképzelhetetlennek tartottam, hogy lesz elég idő tisztességesen kibontani őket a maradék rövidke időben, és, hát, valljuk be, ez nem is sikerült. Az mindenképpen tetszett, hogy a nosztalgikus, sírós-rívós visszatekintés helyett akcióval búcsúzott a sorozat, de azért mégiscsak Fátumról és a Hidráról beszélünk, naAzt, hogy Miles ilyen gyorsan és ilyen könnyedén kiütötte mindegyiküket, még az új képességével együtt is finoman szólva túlzásnak éreztem. De legyen, végül is ez az ő nagy dobása, a grandiózus finálé, szóval szerintem ezt most elnézhetjük Bendisnek (ugye azért Fátumot nem most és nem így láttuk utoljára?).

Miles magával ragadó és elképesztő, mint mindig: pozitív hozzáállása és bátorsága uralja az egész fejezetet, ahogy uralta az egész sorozatot is. Az ő esetében legalább biztosak lehetünk benne, hogy még a Secret Wars után is lesz neki hely az új Marvel-univerzumban, így tőle még könnyes búcsút sem kell vennünk, és így kicsit talán könnyebb elviselni, hogy olyan gyorsan vége a fejezetnek. Ezúttal a srác tényleg belead apait-anyait, szabadjára engedi minden erejét, és elgondolkodtatja az olvasót, mire lehet majd vajon még képes az elkövetkező években, ha már most egymagában lezúzza a Hidrát.

Ami viszont a többi karaktert illeti, nos, velük kapcsolatban kicsit elszorult a szívem, ha arra gondoltam, hogy talán most látom őket utoljára. Jó volt látni újra akcióban az Új Különítmény fiataljait, és nagyon drukkolok Kittynek, Bombázónak, a Fekete Özvegynek, Köpenynek és Kardnak, de még Gankének és Jeffersonnak is (és persze Fátumnak!), hogy éljék túl a Secret Wars eseményeit. Egészen biztosra veszem, hogy mindenki megtalálhatná a helyét az új Marvel-univerzumban is, de egyelőre csak remélhetjük, hogy az írók is így gondolják

Marquez rajzai továbbra is fantasztikusak. Már sokszor dicsértem őt, úgyhogy különösebb újdonságot nemigen tudok írni vele kapcsolatban: a karakterei mozgása, arckifejezései, reakciói, mind-mind hibátlanok és tökéletesen kifejezőek. Legyen szó egy apró érzelemről Miles arcán vagy egy látványos akciójelenetről, Marquez nem tud hibázni. Ja, és az, hogy az egyik jelenetben a rendőrőrsön ismét felbukkan ő is, Bendis is, de ezúttal még Jonathan Hickman is, arról árulkodik, hogy még a humora is a helyén van! Kell ennél több?

Így ért tehát véget egy korszak, és így ért véget a Miles Morales: The Ultimate Spider-Man. Tökéletes lezárás lenne? Korántsem. Mindenki erre számított? Ugyan, lehetetlen lenne olyat alkotni, ami mindenkit maradéktalanul elégedetté tenne. Tartotta a megszokott, magas színvonalat? De még mennyire! Tény, hogy újra nekikezdhetnék annak, hogy mennyi mindenre lehetett volna még idő, ha kicsit felpörgetik a cselekményt, ha nem áldoznak két számot is Jefferson múltjára, ha nem kellett volna még némi átvezető is a végén a Secret Wars eseményeibe, és így tovább, és így tovább. A fináléban már azt sem tudjuk meg, kik voltak a rejtélyes ikrek, és Katie sem kap igazán értékelhető lezárást – de kérdem én, számít ez már egy egész univerzum pusztulásának kezdetén? Igen, kicsit csalódott vagyok, de még így is több a pozitívum ebben a fináléban, mint sok más képregényben manapság. Talán az Ultimate End kitér majd a még nyitott kérdésekre, nem tudom, ettől ez még egy korrekt kis fejezet volt. Lehet, hogy egy kicsit megenyhültem így a végére, ám ez nekem most is megéri a szokásos négy Pókfejet az ötből.

Ég veled, Miles Morales: The Ultimate Spider-Man.

sp.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://ultimatemarvel.blog.hu/api/trackback/id/tr137353408

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása