Venom #17

Szimbióták célkeresztjében

2019. szeptember 01. - The_Maniac

venom17banner.png

KRITIKA Nem felejtettem ám el, hogy van még egy adósságom! Mint tudjuk, nem Miles az egyetlen újvilági résztvevője az Absolute Carnage cselekményének – nyakig benne van a buliban a gonosz, újvilági Reed Richards is, aki ezúttal, bármennyire is furcsa, a hősök oldalán harcol Vérontó szektája ellen, sőt talán épp az ő találmánya lesz a kulcs a megoldáshoz. Kérdés persze, hogy mennyire megbízható az ifjú, őrült zseni, és hogy nem fogja-e hátba támadni ideiglenes szövetségeseit…

Igen, egy újabb mellékszállal van tehát dolgunk, amely azonban nem külön minisorozat formájában, hanem egy önálló cím, a Venom számaiba beépítve jelenik meg. Logikus, hiszen mind az esemény fővonalát, mind ezt Donny Cates írja, így valóban felesleges lett volna szétválasztani a kettőt – ám az kérdéses, mi újat mondhat még el itt Cates, miközben maga a címszereplő, Venom az Absolute Carnage fejezeteiben ténykedik. Vessük bele magunkat a kiadványba, és rögvest kiderül!

VENOM #17


Írta: Donny Cates
Ceruzarajz: Iban Coello
Borító: Kyle Hotz
Alternatív borítók: Sunghan Yune, Lee Garbett és Dave Johnson

Univerzum: Új Marvel-univerzum
Előző fejezet: Absolute Carnage #2
Következő fejezet: Venom #18


AZ ABSOLUTE CARNAGE MELLÉKSZÁLA!
• VÉRONTÓ ámokfutásba kezdett, VENOM pedig mindenáron meg akarja védeni tőle fiát, Dylant!
• Ám ahogy azt már minden Venomániás tudhatja, akad még VENOM ÉS VÉRONTÓ mellett más szimbióta is New Yorkban!

sztori_fekete.png

Ahogy a legtöbb Marvel-esemény manapság, az Absolute Carnage is bővelkedik mellékszálakban – nyilván azzal a céllal, hogy minél több pénzt sajtoljanak ki az olvasókból. Világos, ez egy üzlet, amelynek a célja a profit, rendben. Ettől függetlenül azért egy mellékág számai lehetnek önmagukban is érthetőek, és ha így van, én azt a magam részéről rendkívüli módon szoktam értékelni. Bánatomra az Absolute Carnage: Miles Morales esetében nem ezt tapasztaltam, a teljes megértéséhez erősen javasolt tisztában lenni a fővonal cselekményével. Ami pedig a Venom aktuális fejezetét illeti…

…sajnos ebből a szempontból itt még kaotikusabb a helyzet. Ha tökéletesen képbe szeretnénk kerülni, szükség lesz a sorozat eddigi felvonásai, az Absolute Carnage, valamint még az Absolute Carnage: Separation Anxiety című különszám ismeretére is. Ha mindez megvan, na, akkor érdemes csak belefogni a sztoriba. Ajvé!

Amúgy maga a történet csupán egy hajszállal összetettebb, mint Miles minijének esetében: míg Venom és Pókember távol vannak, Reed marad a két gyerekkel, Dylan Brockkal és Normie Osbornnal, és huh, simán pályázhatna a minden idők legrosszabb bébiszittere címre! Amint lehetősége adódik rá, máris kísérleti alanyként használná a kölyköket, ám mielőtt rájuk tehetné nyúlánk mancsait, egy csapatnyi szimbióta tör rájuk (itt jön képbe az Absolute Carnage: Separation Anxiety, aki azt olvasta, fel fogja ismerni őket). Innentől tulajdonképpen a képregény maradéka egy hosszú, ám látványos csatajelenet, akárcsak az Absolute Carnage: Miles Morales nyitányában. Menő, akciódús, és teljességgel felejthető, nem több időhúzásnál.

Amit tudni érdemes Normie Osbornról

normie.jpgDylan Eddie fiaként logikus célpontja a szimbiótáknak, na de mi a helyzet Normie-val? Rá miért fáj Vérontó foga?

Norman Harold Osborn, azaz becenevén a kis Normie, Pókember egyik legádázabb ellenségének, Norman Osbornnak az unokája – valamint Peter Parker keresztfia. Szerencsétlen gyerek tehát nem épp a legnyugisabb családba született, és ennek igazán akkor látta kárát, amikor Norman legutóbb úgy akart leszámolni ellenségeivel, hogy magára öltötte a Vérontó-szimbiótát.

Pókember és szövetségesei semmit sem tehettek az új, ördögi erővel bíró Norman ellen, aki még Normie-t is bevonta a szimbiótával, létrehozva saját maga kisebb, de ugyanolyan halálos mását. Végül hosszú, kínkeserves csata után sikerült legyűrni Normant, Normie-ból pedig eltávolították a szimbiótát, ám sajnos nem teljesen: a nyomai ott maradtak a fiúban.

Így tehát, egykori gazdatestként, Normie is rákerült Vérontó szektájának listájára, és talán csak Reed találmánya tudja majd végleg eltávolítani belőle az őt egykor megszálló szimbióta minden maradékát… már ha szegény kölyök életben marad addig, hogy használni tudják rajta.

Még szerencse, hogy Reed karaktere kicsit feldobja a dolgokat. Az arroganciája, a rideg nyugalma, az emberi életek teljes semmibe vétele… Mindez amennyire nyugtalanító és visszataszító, legalább annyira szórakoztató is. A szimbióták gyilkos fenyegetésével szembenézve sem veszíti el a fejét, és van néhány olyan mondata, amelyek akár szállóigévé is válhatnának. Jonathan Hickman óta szerintem Cates találta el a leginkább a jellemét, és komolyan, ha ő írná, még egy olyan sztorit is szívesen olvasnék, amelyben Reed mindössze ül egy helyben és monologizál. Többé-kevésbé ő jelenleg itt az egyik „jófiú”, ám amikor épp kezdenénk úgy is tekinteni rá, mindig tesz vagy mond valamit, amellyel egyből emlékeztet minket, hogy ő mégiscsak egy közveszélyes pszichopata, aki csupán ideiglenesen állt át a hősök oldalára. Persze, megvédi Dylant és Normie-t, amíg az érdekei úgy kívánják, ugyanakkor a rájuk támadó egyik szimbióta gazdatestét, aki szintén egy gyerek, már gondolkodás nélkül kivégezné. Reednek megvannak a maga sötét tervei és céljai, és senkit nem kímél, akire nincs szüksége ezek eléréséhez.

Vele szemben áll Dylan, Eddie fia, aki, mivel Venom nincs jelen, ez alkalommal főszereplőként funkcionál. Egy abszolút kedvelhető kissrác, bátor és talpraesett, és egy pillanatra sem hagyja, hogy Reed vagy a szimbióták megfélemlítsék. Hiába, az apja vére folyik az ereiben… kár, hogy emiatt Normie-val együtt ő is célponttá vált. Egyébként a legemlékezetesebb jelenetek talán épp azok, amikor Reed nem tud mit kezdeni Dylan gyerekes, mégis vakmerő és önfeláldozó magatartásával. Ez a konfliktus, bár nem annyira izgalmas, mint a Reed–Eddie ellentét, azért elviszi a hátán a történetet. Igaz, ezt a keveset nem nehéz…

rajz_fekete.pngCoello stílusát már elég jól kiveséztem a Venom 7. számához írt kritikámban, bár akkor inkább csendesebb, párbeszédekre épülő jelenetekkel dolgozott. Ezúttal jobban elengedhette magát, és megmutathatta, mit tud, ha pörgős összecsapásokat kell alkotnia. Nos, bátran kijelenthetem, hogy nem vallott szégyent: a formátlan, testüket fegyverként használó szimbióták, valamint az inkább találmányaira és számítógépes biztonsági rendszerére hagyatkozó Reed küzdelme elképesztően vadul néz ki, főleg amikor az újvilági géniusz nyúlós végtagjai és Vérontó szolgáinak csápjai össze-vissza kavarodnak a kialakuló káoszban. 

A két gyerek aranyos, Reed még egy egyszerű beszélgetésben is vészjósló jelenség, a panelek elrendezése pedig igazán ötletes egy-egy oldalon, nem keveset adva hozzá a hangulathoz. Összességében, ahogy legutóbb, úgy most is csak dicsérni tudom Coellót. Szép munka!

vegszo_fekete.pngHát mihez kezdjek veled, Venom? Végül is nem mondhatnám, hogy nem élveztem a kiadványt, viszont nem tudom figyelmen kívül hagyni, hogy mennyi előismeret szükséges hozzá, valamint hogy végső soron ez pusztán egy afféle átvezető tölteléksztori. Nem sokat veszít az, aki kihagyja…

Cates pazarul megírta a karaktereket, főleg Reedet, Coello is maximálisan odatette magát a rajzaival, és aki szereti a mozgalmas, lenyűgöző harcokat, az nyilván nem fog csalódni. Amennyiben belevágtok, legalább az Absolute Carnage eseményeit illetően legyetek képben, és persze nem árt, ha a központi szereplőkről is tudtok azért ezt-azt. Nem szép dolog, hogy gyakorlatilag „rákényszerítenek” a sorozat olvasóira ennyi előzetes tudást… ám mindezek ellenére adok három és fél Venom-fejet az ötből. Legközelebb ennél többet várok!

ven17rev.png

v35.png

Image hosted by servimg.com

A bejegyzés trackback címe:

https://ultimatemarvel.blog.hu/api/trackback/id/tr3015034756

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása