Nem telhet el év úgy, hogy a Marvel ne indítson új korszakot több tucatnyi új és újrainduló címmel, visszatérő karakterekkel, illetve számtalan, betarthatatlannak tűnő ígérettel (amelyek nagy részét aztán valóban nem is tartják be). Ezúttal ennek a korszaknak ugyan nincs hivatalos neve, mégis a legtöbb helyen a „Fresh Start” jelzővel illették, szóval nevezzük mi is így. Már ismeritek a dörgést, ugye? Egy rakás 1. szám, amelyek új fejezetet nyitnak, és persze növelhetik az eladásokat…

Újvilági rajongóként sajnos ez a „friss kezdet” korántsem tűnik kecsegtetőnek. Az új Marvel-univerzumban ténykedő újvilági karakterek lassan mind mellékszereplőkké zsugorodtak, vagy eltűntek, vagy legrosszabb esetben elhunytak, magát az újjászületett Újvilágot pedig sehol senki nem használja. Nem lesz tehát könnyű olyan címeket gyűjtenem a lapszemléimben, amelyeknek még van bármiféle újvilági vonatkozásuk, de azért megpróbálom: e héten itt van például a Champions!

Nem telhet el év úgy, hogy a Marvel ne indítson új korszakot több tucatnyi új és újrainduló címmel, visszatérő karakterekkel, illetve számtalan, betarthatatlannak tűnő ígérettel (amelyek nagy részét aztán valóban nem is tartják be). Ezúttal ennek a korszaknak ugyan nincs hivatalos neve, mégis a legtöbb helyen a „Fresh Start” jelzővel illették, szóval nevezzük mi is így. Már ismeritek a dörgést, ugye? Egy rakás 1. szám, amelyek új fejezetet nyitnak, és persze növelhetik az eladásokat…

Újvilági rajongóként sajnos ez a „friss kezdet” korántsem tűnik kecsegtetőnek. Az új Marvel-univerzumban ténykedő újvilági karakterek lassan mind mellékszereplőkké zsugorodtak, vagy eltűntek, vagy legrosszabb esetben elhunytak, magát az újjászületett Újvilágot pedig sehol senki nem használja. Nem lesz tehát könnyű olyan címeket gyűjtenem a lapszemléimben, amelyeknek még van bármiféle újvilági vonatkozásuk, de azért megpróbálom: e héten itt van például a Venom!

KRITIKA Nem könnyű manapság fenntartani egy képregény olvasóinak érdeklődését hónapról hónapra, miközben folyamatosan tucatszámra kezdődnek, tűnnek el és indulnak újra sorozatok, ráadásul ott vannak még azok a fránya mega-giga-hiper-szuper események is, amelyek előszeretettel gyűrűznek át a kisebb címekbe, megszakítva azok normál cselekményét. Minden elismerésem tehát Saladin Ahmednek, aki mindezek ellenére igyekszik kihozni magából és Milesból a lehető legtöbbet.

A megannyi Pókember-cím között persze valami igazán nagyot kellene villantani ahhoz, hogy Miles valóban ki tudjon emelkedni, és bár szerintem ez eddig többé-kevésbé sikerült is, azért azt nyilván nem várhatjuk el, hogy hősünk valaha is ki tudjon majd lépni Peter Parker árnyékából. Talán ha nem szakították volna ki otthonából, az Újvilágból, ott könnyebben tudna érvényesülni az egyetlen Pókemberként… ám ez a hajó már elment, úgyhogy nézzük, mire megy így ez az ifjú hálószövő!

KRITIKA Folytatódik minden idők egyik legfeleslegesebben újrakezdett képregénye, a Champions, és ezúttal elegendő Miles-jelenléttel ahhoz, hogy teljes kritikát írjak róla. Talán még emlékeztek, hogy utoljára tavaly szeptemberben foglalkoztam részletesebben az akkori fejezettel, és azóta bizony sok minden történt hőseinkkel: megjárták a Furavilágot, lezárult az előző sorozatuk, hogy aztán azonnal újra is indítsák, új tagokkal bővültek, szóval látszólag minden a legnagyobb rendben halad.

De akkor miféle sötét titkot rejtegethet vajon Miles…? Erre a kérdésre kapunk meglehetősen nyugtalanító választ a legfrissebb kiadványban, amely tehát elsősorban az ifjú Pókemberre fókuszál. Ritka az ilyen Miles-központú szám, így nem is mehetek el mellette szó nélkül, természetesen megérdemel egy önálló bejegyzést, ha már így alakult. Reménykedjünk benne, hogy akármilyen ügybe is keveredett a srác, hamar kimászik belőle, mert nem szeretném őt sokáig ilyen állapotban látni!

KRITIKA Most, hogy a Miles körüli pörgés lassan alábbhagy, bizony fel kell kötnie a gatyát új írójának, Saladin Ahmednek, hogy fenntartsa az olvasói érdeklődését. Decemberben hatalmas löketet adhatott a Miles Morales: Spider-Man nyitányának a Pókember: Irány a Pókverzum, a Spider-Geddon befejezése, valamint a PS4-es videojáték, amelyhez még akkor is jöttek ki újabb kiegészítők – plusz az 1. számokat alapból többen szokták venni bármiből, mint a későbbieket.

Mint tudjuk, sajnos az ígéretes start nem feltétlenül garancia a hasonlóan színvonalas folytatásra, ám Bendisnek sikerült többnyire minőségi fejezeteket írnia az újvilági Pókemberekkel töltött hosszú-hosszú ideje alatt, akárhányszor is indították újra a sorozatot. Nagyon bízom benne, hogy ez Ahmednek is menni fog, mert a kezdéssel tényleg rendkívül meg voltam elégedve. Lássuk hát, miképpen folytatódnak az ifjú Miles kalandjai, és bízzunk a sikerben!

Nem telhet el év úgy, hogy a Marvel ne indítson új korszakot több tucatnyi új és újrainduló címmel, visszatérő karakterekkel, illetve számtalan, betarthatatlannak tűnő ígérettel (amelyek nagy részét aztán valóban nem is tartják be). Ezúttal ennek a korszaknak ugyan nincs hivatalos neve, mégis a legtöbb helyen a „Fresh Start” jelzővel illették, szóval nevezzük mi is így. Már ismeritek a dörgést, ugye? Egy rakás 1. szám, amelyek új fejezetet nyitnak, és persze növelhetik az eladásokat…

Újvilági rajongóként sajnos ez a „friss kezdet” korántsem tűnik kecsegtetőnek. Az új Marvel-univerzumban ténykedő újvilági karakterek lassan mind mellékszereplőkké zsugorodtak, vagy eltűntek, vagy legrosszabb esetben elhunytak, magát az újjászületett Újvilágot pedig sehol senki nem használja. Nem lesz tehát könnyű olyan címeket gyűjtenem a lapszemléimben, amelyeknek még van bármiféle újvilági vonatkozásuk, de azért megpróbálom: e héten itt van például a Champions!

Nem telhet el év úgy, hogy a Marvel ne indítson új korszakot több tucatnyi új és újrainduló címmel, visszatérő karakterekkel, illetve számtalan, betarthatatlannak tűnő ígérettel (amelyek nagy részét aztán valóban nem is tartják be). Idén ennek a korszaknak ugyan nincs hivatalos neve, mégis a legtöbb helyen a „Fresh Start” jelzővel illették, szóval nevezzük mi is így. Már ismeritek a dörgést, ugye? Egy rakás 1. szám, amelyek új fejezetet nyitnak, és persze növelhetik az eladásokat…

Újvilági rajongóként sajnos ez a „friss kezdet” korántsem tűnik kecsegtetőnek. Az új Marvel-univerzumban ténykedő újvilági karakterek lassan mind mellékszereplőkké zsugorodtak, vagy eltűntek, vagy legrosszabb esetben elhunytak, magát az újjászületett Újvilágot pedig sehol senki nem használja. Nem lesz tehát könnyű olyan címeket gyűjtenem a lapszemléimben, amelyeknek még van bármiféle újvilági vonatkozásuk, de azért megpróbálom: e héten itt van például a Spider-Geddon!

Nem telhet el év úgy, hogy a Marvel ne indítson új korszakot több tucatnyi új és újrainduló címmel, visszatérő karakterekkel, illetve számtalan, betarthatatlannak tűnő ígérettel (amelyek nagy részét aztán valóban nem is tartják be). Idén ennek a korszaknak ugyan nincs hivatalos neve, mégis a legtöbb helyen a „Fresh Start” jelzővel illették, szóval nevezzük mi is így. Már ismeritek a dörgést, ugye? Egy rakás 1. szám, amelyek új fejezetet nyitnak, és persze növelhetik az eladásokat…

Újvilági rajongóként sajnos ez a „friss kezdet” korántsem tűnik kecsegtetőnek. Az új Marvel-univerzumban ténykedő újvilági karakterek lassan mind mellékszereplőkké zsugorodtak, vagy eltűntek, vagy legrosszabb esetben elhunytak, magát az újjászületett Újvilágot pedig sehol senki nem használja. Nem lesz tehát könnyű olyan címeket gyűjtenem a lapszemléimben, amelyeknek még van bármiféle újvilági vonatkozásuk, de azért megpróbálom: e héten itt van például a Champions!

KRITIKA Az Újvilágban először Ultimate Comics: Spider-Man címen futott Miles saját sorozata, majd lett belőle Miles Morales: The Ultimate Spider-Man. Ezt követte, már az új Marvel-univerzumban, a Spider-Man, és most, újfent újraindulva megérkezett a Miles Morales: Spider-Man, és azt hiszem, ezzel már tényleg kimerítették az összes kombinációt, amit ezekből a szavakból össze lehet hozni. A címnél viszont sokkal érdekesebb, hogy most először nem Brian Michael Bendis írja majd Miles kalandjait.

Az új író, Saladin Ahmed nincs könnyű helyzetben, hiszen Miles útját eddig mindig is Bendis egyengette, egészen a „születésétől”, és azóta sem engedte ki „gyermekét” a kezei közül, legalábbis a saját sorozatában nem. A Miles főszereplésével a mozikba kerülő Pókember: Irány a Pókverzum persze eleinte kiváló hátszelet biztosíthat Ahmednek, és nyilván ezért időzítették a mozipremier hetére a képregény indulását – ám az igazi sikerhez azért ehhez több kell majd hosszú távon. Lássuk most a nyitányt!

KRITIKA Elérkezett az újvilági Pókemberek ideje! Míg kis hazánkban az első újvilági Pókember, Peter Parker tért vissza egy gyűjteményes kötetben, addig a tengerentúlon utódja, Miles Morales vadonatúj sorozata veszi nemsokára kezdetét – és akkor még nem is említettem a napokon belül a mozikba kerülő Pókember: Irány a Pókverzum című, kiváló szórakozásnak ígérkező animációs filmet. Szóval igen, Peter és Miles egyértelműen uralni fogják most kicsiny blogomat is.

Tudom, tudom: a most bemutatásra kerülő Újvilág: ​Pókember – Erő és felelősség már vagy másfél hónapja, október végén megjelent, tehát ezzel csúfosan elmaradtam, elismerem. De ha már így alakult, úgy éreztem, jó ötlet lehet Miles önálló címének nyitánya előtt nem sokkal, szinte azzal párhuzamosan újfent ellátogatni az újvilági Pókember kezdetéhez és az Újvilág születéséhez, hogy aztán azt követően visszakanyarodjunk a jelenhez. Kezdődjön hát a nosztalgiatúra!